05 július 2018

Lectori Salutem

A hetedik X-hez közelítek.

    Édesapám még a Monarchiában született a magyar Nagyváradon. Ő mesélte. Sokszor, és gyerekként már untam is oda se figyeltem... Sajnos. Ezért nem emlékszem a "főhős" valódi nevére, csak arra, hogy beszédes, zsidó neve volt. Goldstein, Rosenberg, Steingruber... Valami ilyesmi. Egy valamikori  fórumozó partnerem, aki a Mazsihisz egy megyei vezetője utánakeresett, de sajnos eredmény nélkül.

    Élt Váradon egy nagyon gazdag zsidó. Bérházai, szállodája, áruháza, gyára volt. Trianon után, a román uralom alatt, a román ünnepeken nem volt hajlandó kitűzni a tulajdonában lévő épületekre a  román zászlót, viszont minden magyar ünnepen fellobogóztatta azokat a magyarral. A vasgárdisták  megfenyegették, de mégis újra megtette. Egyszer aztán nagyon brutálisan megverték. Majdnem belehalt. Platinából kellett pótlást tenni a koponyacsontjába. Édesapámék - gyerekként - Ezüstfejűnek csúfolták.

    Nagyanyám két gyerekével átmenekült az új határon a legközelebbi faluba. Később ott születtem meg. Nagyapámat a románok nem engedték, mert valami hadiüzemszerűségben dolgozott. Az volt a terv, hogy később majd utánuk szökik. De a románok a határon lelőtték. Nagyanyám özvegyen, menekültként nyomorgva élt a két gyerekkel. Édesapám alkalmi munkákkal próbált segíteni. Egy vásáron egy ortodox zsidótól kapott valami munkát. A nap végén a zsidó megkérdezte:
- Menekült vagy?
- Igen.
- Gyere velem.

    Szabómester volt. Felvette Édesapámat inasnak. Nagyon megdolgoztatta, de jól meg is fizette, így lett tizennégy évesen családfenntartó.  A szakmát is nagyon kitanulta.  Annyira, hogy a háború után Édesapám egy nagyvállalat valamiféle főszabászmestere lett.

    És jött a második bécsi döntés. Mikor Horthy bevonult Váradra, az Ezüstfejű mázsaszám szóratta a katonák elé a rózsaszirmot. pedig ősz volt...És négy év múlva ez az ember, meg Édesapám mestere, a Haza fogalmát számomra legszebben, legmegfogóbban, legegyszerűbben megéneklő Radnóti, és kamaszkorom szeretett hősinek - Senki Alfonz, Tuskó Hopkins, Csülök, Galamb, Troppauer Hümér, Fülig Jimmy apja, rekeszizmom edzője Rejtő Jenő, sok-sok hittársukkal együtt Auschwitzban, vagy munkaszolgálatosként, önként és kéjjel ölő szadista ösztönlényeknek kiszolgáltatva haltak meg.

    Ezért tartom a holokausztot gyalázatos bűnnek, nemzetrombolásnak, az akkor még a jövőnek számító, mostanra jelenné vált életünk megmérgezőjének.

    Édesapám 1944 végén az egész szakaszával katonaszökevénnyé "avanzsált". Passauból  hamis nyílt paranccsal Budapestre indultak. Útközben bekéredzkedett a csapatukba két szökött zsidó muszos mondván, hogy még mindig jobb katonaszökevényként harcolva meghalni, mint szökött zsidó munkaszolgálatosként elfogattatni. Ürömnél  egy ellenőrzőponton lebuktak. Tűzharc, halottak... Négyen jutottak át. A gyűrűt az oroszok bezárták, már "csak" bujkálniuk kellett.

    Aztán "béke" lett...

    Pár év múlva Édesapámat egy feljelentés után bevitte az ÁVH a mostani Terror Házába. Néhány obligát pofon után egy cellába vágták. Reggel nyílt a cella ajtaja, ott állt a valamikori szökött zsidó muszos, csak most ÁVH ezredesi egyenruhában, és mosolyogva mondta:
    - Na te "fasiszta"! Most pedig te jössz énvelem!
Kocsival hozta haza.

    Az ezredes reggel megnézte az éjjel begyűjtöttek névsorát, és meglátta Édesapám ritka nevét... Utána családilag összejártunk. Volt két lánya. Mindkettőbe fülig szerelmes voltam.
És az a sólet, meg flódni...!

    1956 után egy cukrászüzem vezetője lett. Köbméternyi csoda finom süteményeket hozott. Még ma is jó érzés tölt el, ha rájuk gondolok.
Nem csak a sütikre. 

Aztán jött a SZDSZ, később pedig Kertész, meg a másik Kertész...



Horthy Miklós és a holokauszt

    Ha az 1945 utáni történelemírást nem a bolsevik propaganda uralja, a hatvan éves agymosás eredményeképpen nem a "fasiszta lovastengerész"  meséje rögződik az köztudatban, akkor vitéz nagybányai Horthy Miklósnak ma minden településen szobra állna a róla elnevezett főtéren, képe kint lenne minden tanteremben.
    A Horthyra és ránk zúdított vádak a hálátlanság, a hazug rosszindulat, a félrevezetettség, a tudatlanság non plus ultrái!

Éppen az volt a tragikusan és gyötrelmesen nehéz a helyzetében, hogy csak azt volt módja eldönteni, legyen-e ő népének - amennyire csak lehetséges - kis mértékben hóhéra, vagy adja át a helyét egy gátlástalan, féktelen gyűlöletű, önként és kéjjel gyilkoló, elvakult hitlerbábnak. Ezt '44 márciusáig tudta elodázni.
    A magyarországi, illetve innen származó zsidók többsége Horthy Miklósnak köszönheti az életét. Ha ő nincs, akkor ma Magyarországon, legfeljebb tízezer zsidó élne. A nekik ellenálló Lengyelországban a zsidók 99%-át meggyilkolták.
    Az American Jewish Committee adatai egyes európai országokban élő zsidó népességről 1938-ban és 1948-ban.
Lengyelország:          3.100 000                   25.000 
Magyarország:              444 000                 110.000

    Vagyis Lengyelországban megöltek 124 zsidó közül 123-at,  Magyarországon négy közül hármat. A gyalázat gyenge jelző a nálunk történtre is, de még ezzel együtt is, a lengyelországinál harmincszor több esélyt adott a túlélésre.

    Könnyű utólag a karosszékben sörözve okosnak lenni! Mit kellett volna Horthynak tennie? (Ezt különböző fórumokon sokszor, sokaktól megkérdezetem, de választ rá soha nem kaptam. Mellébeszélés, hallgatás, vagdalkozás volt a reagálás.) Állt volna ellen Hitlernek? Akkor Lengyelország sorsára jutunk. Magyar Főkormányzóság lettünk volna Veesenmayerrel a nyakunkon. Jött volna Eichmann már 1941-ben(!!!) SS-estől, Gestapostól, Einsatzgruppestől, Zyklon B-stől, és épített volna minden megyében egy Auschwitzot.
    Így 1944. március 19.-ig, - a német megszállásig - Magyarországról (a német befolyású országokból egyedüliként(!!!) nem deportáltak zsidókat. Eichmannt éppen azért küldte ide Hitler, hogy felszámolja Horthy szabotációját.
    1944. október 15.-ig, - a nyilaspuccsig - pedig Budapestről (akkor már csak a fővárosban volt befolyása) nem történt deportálás.

    Mindenki, aki hibáztatja őt az csak vagdalkozó amíg nem mondja meg, hogy mi lett volna a tetteinek vagy azok elmaradásának kevesebb áldozattal járó alternatívája!

    Hogy miért lépett be a háborúba? Megmondja a moszkvai román nagykövet:

„A Reich és a Szovjetunió között bekövetkezett szakítás magával rántotta a háborúba Olaszországot, Romániát, Magyarországot, Szlovákiát és Finnországot a szovjettel szemben. Németországnak sikerült, hogy azokra a népekre, melyeket nyomása alatt tartott, rákényszerítse akaratát: az egyiket belehajtotta a háborúba, a másikra ráerőszakolta, hogy szolidaritását valamilyen tettel tanúsítsa. Részvételük a háborúban olyan szükségszerűség következménye volt, melynek hatásaalól egyikük sem vonhatta ki magát. A megszállott országok Európa új urának megfizették a maguk véradóját. A ‘szövetségeseknek’ ez a résztvétele egyébként elővigyázatossági intézkedés volt, nehogy a világra Hitler által rászabadított pusztító viharban ugyanúgy megsemmisüljenek, mint Lengyelország, Csehszlovákia és Jugoszlávia eltűntek egymás után. A németek oldalán való hadbalépés annyit jelentett, hogy az illető állam fennmaradása érdekében megfizette a biztosítási díjat. Beletörődés volt a segédcsapatok hajtóereje. Semmivel sem lelkesültek jobban, – mint azok a kis német fejedelmek, akik egykor Napoleont Oroszországba követték. Azok is, ezek is egyaránt tudták, hogy a győzelem nem az ő győzelmük és hogy a „nagy hadsereg” válogatott csapatainak csak egyetlen kiváltságában osztozkodhatnak:a hősi halál dicsőségében.”

Grigore Gafenru, moszkvai román nagykövet 1941




 A Schiffer-affér.

    Szerencsétlen Schiffert, aki maga mondta,  hogy holokauszt túlélők leszármazottja (tehát zsidó) Eichmanná photosopolták az interneten mert egy tévéinterjúban azt merte mondani a megszállási emlékmű felállítása körül indult kordonbontogatásról és ájvékcunamiról, hogy elképesztő, túlméretezett hiszti.
Leköpték, pofon vágták!!! A tolerancia bajnokai miért háborognak egy olyan emlékmű miatt, amelyik szellemiségével nem értenek egyet? Miért kell a felállításához az ő egyetértésük? Minden magyarországi emlékművel mindenki egyetért???
Trianont miért nem gyászolják? Nem tudok róla, hogy valaha is valamilyen zsidó szervezet megemlékezett volna róla!

    Ma ma már ott tartunk, hogy bármilyen zsidó érdeket sértő bírálat, megnyilvánulás esetén elkerül a kalapból az antiszemitázós kártya. Felháborít, hogy bűnösként akarnak kezelni, bűnbánatot várnak sőt követelnek tőlem, tőlünk amikor, sem én sem a generációm még nem is élt a kérdéses időszakban! Családi előzmények okán a közelmúltig őszinte és mély gyásszal gondoltam a holokausztra, nemzetrombolásnak, jövőnk mérgezőjének tartottam.
Ha rajtam múlna meg nem történté  tenném.

De nem vagyok hajlandó bűntudatot érezni olyasmiért, amiben nem volt semmiféle részem, sem a legnagyobb nemzeti tragédiánknak tartani.

Muhi, Mohács, Rákóczi-szabadságharc bukása, 1848-49, TRIANON,  1956...
Felháborít, és a nemzeti önérzet sárba tiprásának tartom, hogy ezekről csak szőrmentén történik állami megemlékezés (Trianonról, ami ténylegesen a legnagyobb nemzeti tragédiánk pedig sehogy), míg  a holokauszt vonatkozásban szinte hetente van valamilyen megemlékezés, lassan minden sarkon botlatókövek lesznek, egész évben megy a hivatalosan erőltetett össznépi sírás-rívás.

    Amikor temetőbe megyünk, gyászba öltözünk testünkkel lelkünkkel. Minden sír, ami mellett elmegyünk megrendít. De csak a sajátjainknál nyilall belénk igazán a fájdalom, azoknál sírunk. Elvárni, kötelezővé tenni hogy így tegyünk, így érezzünk minden sírnál nem csak hiábavaló, de  ellenérzést keltő törekvés.
A Mazsihisz kormánynak adott ultimátumai, nyilvánvalóan zsidó médiaszemélyiségek, történészek megnyilvánulásai, de mindenekelőtt a holokauszttal kapcsolatos minden kételkedő, vagy alternatív felvetés, megközelítés törvényi tiltása, a fél évszázad után elnyert szólásszabadság megerőszakolása is ellenszenvet generálnak. A tiltás, a kötelezés soha nem győz meg, de kíváncsivá, gyanakvóvá, dacossá tesz. A kételkedőket, a más véleményen lévőket nem fenyegetni, nem büntetni, nem kényszeríteni kell, hanem tanítani, meggyőzni. Ha egyik sem sikerül, akkor meg legyinteni rájuk. Olyan kevesen lennének, hogy bőven megengedhetnénk magunknak.

Viszont ez az erőltetett, művi, és össznemzetinek mondott szánom-bánom visszafelé sül el. Azt veszem egy ideje észre magamon,  hogy egyre csökken a holokauszt vonatkozásában a gyászom mélysége, egyre kevésbé látom nemzetrombolásnak. Az Élet Menetén miért látni izraeli zászlókat? Nem menórát, vagy más vallási szimbólumot, hanem egy idegen állam zászlaját!!! Ez megszállók szokása!
És tudom, hogy a többség ugyanígy érez!
Orbán, Áder, Lázár, mondjanak amit jónak látnak! Ők politizálnak, ez a dolguk.

De nem ők a nemzet!


    A zsidó mivolt - történelmi okokból, a valamikori nemzetromboló jövőmérgezés következményeként - determinál egy politikai-társadalmi hozzáállást, amivel nem egyetérteni, uram bocsá' ellene érvelni, fellépni, nem antiszemitizmus, hanem politikai állásfoglalás. De ma már ott tartunk, hogy bármilyen zsidó érdeket sértő bírálat, megnyilvánulás esetén elkerül a kalapból az antiszemitázós kártya.
Na ebben az értelemben bizony antiszemita vagyok!



A numerus clausus

   A törvény célja a Trianon után, a csonka országba menekült nagy számú diplomás által okozott helyzet rendezése volt és mindenkire egyformán vonatkozott. (Az egyetemeken még mindig a háború előtti - tehát túl nagy - számban iskolázták be a hallgatókat.) Tehát nem "zsidókat érintő korlátozások", hanem MINDENKIRE EGYFORMÁN vonatkozó szabályok voltak.
    A numerus claususban egyetlen szóval sem történik utalás a zsidóságra vagy bármilyen más vallási, etnikai kisebbségre. A szöveg az “ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszámáról” szól. A törvény a széles körben terjesztett és a köztudatban mára elterjedt hazugsággal ellentétben pedig nem a felveendő diákok számának FELSŐ, hanem az ALSÓ határát szabja megI!!!
Vagyis azt, hogy az egyes származású hallgatókból LEGKEVESEBB milyen arányt kötelező felvenni.

    A zsidó hallgatók sokat emlegetett 6%-os aránya (ekkora volt a zsidóság teljes népességhez viszonyított aránya) tehát NEM A PLAFON VOLT, HANEM A KÖTELEZŐ MINIMUM!!! A felsőoktatásban tanuló zsidó hallgatók tényleges aránya pedig valamivel 20% fölött volt. Vagyis, 3-4 szer nagyobb részt kaptak a tortából, mégis antiszemita szellemiségűnek állítják be a numerus clausus!!!

A törvény lényege:

"...figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctized részét."


    Egyébként a magyar szélsőjobbos, fasiszta mentalitás termékének tulajdonított numerus clausussal kapcsolatban jó tudni, hogy az első világháború idején a magyar kormányzattal azonos indíttatásból vallási és faji alapú felvételi szabályokat vezettek be a legnevesebb amerikai egyetemeken is, Harvard, Columbia, Cornell, Yale, Boston University stb...
És hogy az ötletgazda nem "széljobbant" magyar politikusok, hanem (nem biztosan csak valószínűsíthetően éppen az amerikai a példán "megokosodó), az akkor már Amerikában élő liberális zsidó Jászi Oszkár volt. (Litván György, Magyar Szemle 2004. július)



MAZSIHISZ vs. EMIH, Ki a zsidó?


    Pár éve volt egy fórumos vitám egy vidéki nagyváros mazsihiszes hitközségének vezetőjével, aki Mordechai nicken fórumozott. Mivel az a vita is nyilvános volt, így nincs se jogi, se erkölcsi akadálya annak, hogy most azt idemásoljam.
A vita ideje kb. 2010. Még Zoltai Gusztáv volt a Mazsihisz vezetője.

Mordechai:

    Felpörögtél kicsit, de semmi gond. A "ki a zsidó" kérdést szerintem túlbonyolítod. Szűkebb pátriárkámban felvállaltan, közismerten zsidó vagyok farmerben és öltönyben is. Kipával a fejemen koszorúzok, nyilatkozok a helyi médiáknak, semmi szükségem pajeszra.
    Nem azért vagyok mazsihiszes, mert pufajkás alakulat, hanem, mert ha vitatható előzményekkel is, de ők képviselik a magyar (kedvedért legyen) a Magyarországban élő zsidókat irányvonalastól történelmi múltig egyaránt. Még akkor is, ha jobb híján. Ahogy mondod, Rákositól Viktoron át napjainkig.
    Tehát vala a Mazsihisz, ami magába foglalta a háború előtti irányzatokat, mint ortodoxia és neológia. A mostani Fidesz éra alatt lőn három történelmi zsidó egyház. Ebből kettő rendelkezik magyarországi hagyományokkal, míg a Chabad a kilencvenes években jött ide. Ezzel sincs semmi gond, csak ne nevezze magát egyesített magyarországi izraelita hitközségnek. Pláne ne úgy, hogy spec nekem semmi helyem nem lenne náluk. (megjegyzés: vidéki nagyváros zsidó hitközségi vezetőjéről van szó)
    Veled egyetemben szerintük a neológia nem létezik, nincs is szükség rá. Növesszenek pajeszt, vagy ne legyenek zsidók, ne is járjanak zsinagógába. Nos, mivel az ortodoxok szintén önállóak lettek, mára a Mazsihisz az egyetlen lehetőség, hogy neológ zsidó lehessek, neológ hitközséget vezethessek, képviseljem a helyi össz zsidóságot.
    Most érkeztem a kongresszusról, a kérdéses rabbiról fejből nincs tudomásom, de utánanézek

A válaszom:

    Nem pörögtem fel, ez az alapjáratom. :-)
Nem a neológiával van bajom, hanem a Mazsihisszel. Politizál, betiltásokat követel. Ez még rendben is volna akkor, ha annak nevezné magát - ami. Zsidó politikai szervezetnek. Mert az, és nem egyház. Pláne nem "történelmi". Abszurd! Rákosi, mint egyházalapító!!! Hogy össze ne csokizzam magam!
    A többségnek már tele van a tarisznyája a Mazsihisz folytonos beszólásaival, követeléseivel.
Az EMIH zsidók önszerveződése és nem Rákosi-rendeletre jött létre, nem politizál, nem folytat direkt, a hitélettől független gazdasági tevékenységet, rabbik és nem pufajkás múltú ügyvezető igazgatók vezetik. Tehát valóban egyházként működik. (Csak meg kell nézni a két szervezet honlapját)
    Ha a Mazsihisz túlfeszíti a húrt, könnyen elveszítheti a magyarországi zsidóság kizárólagos
képviselőkének és érdekvédőjének a szerepét. Amire amúgy sem érdemes.
    Ez pedig milliárdokat jelent...

    Egyáltalán ki zsidó? Akinek az a vallása? A nemzetisége?
Zsidó az a misére járó, magára keresztet szóró katolikus, akinek minden felmenője zsidó?
Zsidó az a zsidó vallásba betért valamikori keresztény, akinek minden felmenője misére járó, magára keresztet szóró katolikus?


    És minden érved ellenére és azt a zsidó vallási tömörülést tudom legitimnek elfogadni, amelyiket zsidók hoztak létre és rabbik vezetnek, szemben egy kommunista diktátor utasítására megszervezett, és egy elaggott, pufajkás lenin-fiú "ügyvezető-igazgatósága" alatt álló pénzmosodával.


------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Vita mással a Propelleren:

Propeller, HORTHYT NEM LEHET MENTEGETNI
@CsipkeRózsa: "Orbánnak kötelessége lett volna a Mazsihisz szervezetével egyetértésre juttatni a tervezetet."

Hülyeség! A Mazsihisz elmondhatja a véleményét, de az nem kötelezi a kormányt semmire. Ha akarja figyelembe veszi, ha nem akarja, nem.
A Mazsihisz véleménye a kérdésben a vezetése pufajkás befolyásoltsága miatt végletekig elfogult. Egyetértésre jutni vele lehetetlen, az pedig, hogy a kormányt ők kézivezéreljék nonszensz!

Zsidó közösségek között nincs olyan, hogy vezető közösség. A Mazsihisz gondolja magát annak, és éppen az a baja, hogy az EMIH és Orbán ezt nem ismerik el.
A rabbivá avatás egy hosszú folyamat vége, és csak azért hivatkoztam annak idejére, hogy azzal igazoljam, nem a Fidesz "találta ki" az EMIH-et, nem ő osztja meg a zsidóságot. A zsidóság az egész világon megosztott (askenazi, szefard, haszid, ortodox neológ) még Izraelben is. Talán ott a legjobban.


Csak sokunknak csípi a szemét a Mazsihisz tisztátalan politikai múltja.